Vízteres kandalló másként (Szabó Zoltán)

A következő leírásban egy általam megálmodott és kivitelezett kandalló építését szeretném bemutatni.Az építésnek több célja volt:

-A gázszámla csökkentése
-A nemrég befejeződött építkezés során termelődött fahulladék hasznosítása
-A sarokban lévő kémény eltakarása

Mivel az előző házunkban is volt kandalló, nem volt kérdés, hogy itt is ez fogja szolgáltatni az otthon melegét.

A tervem az volt, hogy átmeneti időszakban kizárólag a kandallóra bízzuk a fűtést, ezért csak központi fűtéses megoldás jöhetett szóba.

Az Amerikában oly népszerű, egyszerűen kivitelezhető légfűtést a hátrányai miatt lassacskán elvetettem (porol, hangos, áthallás a légcsatornában) Helyette az itthon elterjedtebb vizes központi fűtés mellett döntöttem, mivel az 5 fűtendő szobában többszörösen túlméretezett radiátorok vannak, az alacsony hőmérsékletű gázos fűtés miatt.

Az ilyen típusú „gyári” megoldások közül egyik sem nyerte el igazán a tetszésemet a magas kivitelezési költség, és a bonyolult műszaki megoldások miatt. Ekkor találtam rá egy jól bevált cserépkályhás megoldásra, melynek lényege, hogy a tűztér hátfalával párhuzamosan jó minőségű vascsőből hegesztett hőcserélő kerül, osztó-gyűjtős elrendezésben.

Már csak egy hozzáértő lakatost kellett keresnem aki mindezt kivitelezi. A többszörösen módosított terv alapján végül elkészült a tűztér, melynek alapja az egyik legolcsóbb, de kategóriájában legtöbbet „tudó” tűztér a Thermo68. Ebbe került beépítésre 7 méter, vastag falú, fél colos gázcső, 40 mm vastag szintén gázcsőből készült osztó-gyűjtővel. A tűztér elkészülte után egy hordó vízzel, és egy búvárszivattyúval a szabadban teszteltem a működését, amely felülmúlta minden várakozásomat: alapjáraton 50 Celsius fokos víz, keményebben tüzelve akár 70.

Ezen sikerélmény után vágtam bele a tényleges építkezésbe.

A helyzetet bonyolította, hogy új otthonunk könnyűszerkezetes technológiával készül (gipszkarton fenyőfa vázon, kőzetgyapot szigeteléssel). Ezért nagy hangsúlyt fektettem a kandalló mögötti fal, és a mennyezet hőszigetelésére.

Hosszas keresgélés után találtam rá a megfelelő anyagra, végül a Frontrock max E típusú préselt kőzetgyapot mellett döntöttem. Ezt épületek külső hőszigetelésére használják, így alkalmas csemperagasztóval történő rögzítésre, és glettelésre, viszont tűzálló, és tűzgátló hatású.

A kandallót a sarokban elhelyezett kémény köré terveztem, természetesen szabadon hagyva annak tisztítónyílását. Ezt egy falüreggel értem el melynek leakasztható a hátulja. Az építéshez 100mm-es Ytongot használtam, Ceresit CM 16 csemperagasztóval rögzítve. A tűztér és a falüreg fölé 1 db 180 cm-es Ytong teherhordó áthidalót építettem be. A fatároló teteje teljesen nyitott maradt, mivel a tűztér vastag öntvényből készült alaplappal rendelkezik. A hamuzópárkány 75mm-es Ytong, melybe hornyokat vágtam, és csemperagasztóba ágyazott betonvassal erősítettem meg.

Minden úgy készült, hogy a tűzteret bármikor bontás nélkül ki lehessen emelni, a födémbe épített kampó, és egy láncos emelő segítségével ( a beemelés is így történt).

A kész építményt burkolás előtt telibe gletteltem csemperagasztóval, és üvegszövet erősítést is kapott. A burkoláshoz solnhofeni követ használtam, mert a kandalló melletti konyhai átadópult is ezzel van burkolva. A párkányra falburkoló „áltégla” került, a hamuzópárkány mészkőlapot kapott.

A kandalló kupolája 50-es gipszkartonprofilra csavarozott tűzálló gipszkartonból készült, ezt szintén üvegszövettel, és csemperagasztóval vontam be, majd fehér nemesvakolatot kapott. A gipszkarton belső hővédelmét egyszerű vastag alufóliával oldottam meg, tűzőgéppel rögzítve. A kupola köré a fapárkány szélezetlen fenyődeszkából készült, szintén a konyhai átadópulttal, és más faelemekkel való harmonizálás miatt.

Az önhordó kupola előnye, hogy bármikor 2 perc alatt leemelhető, tisztítás, ellenőrzés céljából.

A hőkivezető rácsokat is magam készítettem alumíniumrácsból (amit autók tuningolásához használnak), és fenyőlécből, aminek színe szintén összhangban van az összes többi fával. Szintén a kupolán kapott helyet a füstcsőbe épített csappantyú meghosszabbított tengelyének vége is, erre kovácsolt kerítéselemekből készítettem egy szép fogantyút.

Ezután már csak a központi fűtés kivitelezése maradt, mivel a radiátorok csövei az aljzatbetonban futnak, csak a gázkazánnál lehet a rendszerre csatlakozni. Ez kb. 10 méterre van a kandallótól, így a legegyszerűbb, és legesztétikusabb megoldás a padláson történő csövezés, amihez rézcsövet használta. A tűzteret flexibilis csövekkel kötöttem be. A mosókonyhában, a gázkazán mellett került elhelyezésre a rendszer többi eleme: a gázkazánt leválasztó csapok, keringető szivattyú, tágulási tartály, biztonsági szelep, valamint egy by-pass csap amelynek az a feladata, hogy egy kevés meleg vizet kormányozzon vissza a tűztér bemenő csövébe, így megakadályozva a hőcserélőn történő páralecsapódást.

Már két hete használjuk napi rendszerességgel a kandallót, és bizton állíthatom, megérte a bele fektetett 2 hónapnyi munkát. A jelenlegi 0-15 C közötti külső hőmérséklet mellett bőven fedezi a 160m²-es ház fűtését, 2 óra tüzelés alatt 2 fokot melegít a szobák, 4 fokot a nappali hőmérsékletén.

Ha valaki kandallóépítésbe akar kezdeni, csak bátorítani tudom, mivel nekem sem volt semmiféle tapasztalatom, csak az internetre, és szakkönyvekre, valamint a józan észre hagyatkoztam. Szívesen válaszolok bármilyen kérdésre, és sok sikert kívánok mindenkinek.

Kivitelezés, szöveg, fotó: Szabó Zoltán