Vízteres kandalló, tűztér beépítése (Stier Norbert)

2009 nyarán fogalmazódott meg bennem, hogy a 2002-ben épített családi házunkba a gázfűtés mellett egy alternatív tüzelési formát építsek ki. Azért éreztük a szükségét, mert 2008 telén az ukrajnai gázellátási problémák idején a gázszolgáltató jóval gyengébb hőértékű gázt biztosított, mint korábban. A gázláng a kék helyett pirosan égett (víztartalma megnőtt), valamint a korábbi gáz ártámogatást is megszüntették.
Viszonylag jó kiindulási alapot jelentett az, hogy a ház tervezése során építettünk egy második kéményt, a gázfűtéshez használt kéményen kívül. Épületgépésszel több alkalommal egyeztettem, hogy milyen fűtési formát kellene kialakítani, és azoknak milyen a hatásfoka, és a bekerülési értéke.

A következő variációkat vizsgáltuk meg:

1. Cserépkályha
2. Hagyományos kandalló
3. Légfűtéses kandalló
4. Vízteres kandalló
5. Vegyes tüzelésű kazán
6. Pellet kandalló
7. Egyszerű vaskályha

1. Cserépkályha: Amellett, hogy a legjobb hatásfoka van, a legdivatosabb második fűtési forma. Megmutattam a helyszínt egy kandallóépítő-mesternek, akitől a következőket tudtam meg:
Padlófűtés csövek fölé nem szerencsés egy kb. 900 kg-os cserépkályhát építeni főleg úgy, hogy a fűtéscsövek alatt van lépésálló hőszigetelő hungarocell. (összerogyhat a beton a nagy súly alatt)
A cserépkályha tulajdonsága, hogy begyújtás után kb. egy órával kezdi intenzíven leadni a hőt, de azt sokáig teszi. Családunk életvitelével ez nem igazán egyeztethető össze, mert a délutáni hazaérkezéskor begyújtott tűz az éjszaka folyamán adná ki a hőt a nappaliban, amikor a család már alszik a ház másik felébe eső hálószobákban.

2. Hagyományos kandalló: Nagyon nagy hőt ad le, de azt csak egy helyiségbe. A többi helyiségbe is jut a melegből, de viszonylag kevés. Ára a vízteres kandallótól alig marad el.

3. Légfűtéses kandalló: Egy fokkal jobb a hagyományos kandallónál, de meg kell oldani a levegő átvezetését a szomszédos helyiségekbe.

4. Vízteres kandalló: Ötvözi a hagyományos kandalló, és a vegyes tüzelésű kazán előnyeit. Hátránya a nagy bekerülési érték, és a költséges csőszerelői munka, aki összeköti a meglévő fűtésrendszerrel a kandallót.

5. Vegyes-tüzelésű kazán: A legegyszerűbb, és véleményem szerint a legjobb is. Sajnos nálunk nem lehetett megoldani, mert a kémény a nappaliban volt. Ahol az elhelyezés megoldható egy kazánházban, vagy a pincében ott remekül működhet, és még kevesebb kosszal is jár.

6. Pellet kandalló: Egyre jobban terjed hazánkban is, de egyelőre drága a berendezés is, és a tüzelőanyag is. A komolyabb berendezéseket használják a fa pelleten kívül rossz minőségű olcsó kukoricával, és árpával is. Az igényelhető állami támogatást majdhogynem lehetetlen megkapni…

7. Vaskályha: A legolcsóbb, és a legkönnyebben kivitelezhető. Nem megoldás hosszútávra, mert sajnos pár éven belül kiégnek a betétek, és a samott bélés is nehezen pótolható.

Én a vízteres kandalló mellett döntöttem, és a csőszerelő is elvállalta a bekötést a gázfűtés mellé. Javasolt egy 500 literes puffer tartályt, amit én nem szívesen állítottam volna be. Amellett, hogy 150.000,-Ft az előállítási értéke plusz a szigetelés, a fa födémes padlásomra nem akartam feltenni egy 700 kg-os monstrumot. Biztosan jó dolog, és az épületgépészek is javasolják, én a hagyományos vegyes tüzelésű nyitott rendszerekből kiindulva nem állítottam be. Véleményem szerint sok lenne a veszteség a használatával, és a nagy víztömeg miatt nagy lenne a tehetetlensége a rendszernek. Úgy gondoltam, (ami azóta engem igazolt, mert a rendszer tökéletesen működik) a padlófűtés megfelelő puffer a számunkra, és a puffer tartály helyett inkább a vízteres kandalló levegő szabályozására költök.
A vízteres kandalló típusok közül az Edilkamin Idro 50-es típus mellett döntöttem. Az Edilkamin országos szervízhálózattal rendelkezik, és a szomszéd településen is van egy irodájuk. A nyáron volt egy vásár ahol 10% kedvezménnyel lehetett vásárolni, még az ÁFA emelés előtt.