Az égésteret először 2 x 2 db 10-es Ytongra állítottam, úgy hogy a lábai még az Ytongra essenek, de a lehető legnagyobb távolság maradjon köztük a fatárolónak. A füstcső 2 x 50 cm-es és egy 45°-os könyök.
Végül az égésteret bekötéskor 2 x 3 db-ra Ytongra állítottuk, így magasabbra került a tűztér, és könnyebb kezelni. Bal oldalt felül az előremenő, jobb oldalon alul a visszatérő, és jobb oldalon felül a tágulási tartályba menő réz cső látható.
A gázkazán mellett fent található a nyitott rendszer keringető szivattyúja. A tágulási tartályt a padláson helyeztük el. A nyitott rendszer egy hőcserélővel csatlakozik a gázkazán zárt rendszeréhez.
A rendszer az égéshez nem a lakás már felmelegített levegőjét használja, hanem a padlás levegőjét. Levezettünk a padlásról egy 120-as alumínium flexibilis csövet, ami egy bovdennal szabályozható lapáton keresztül csatlakozik az égéstérhez.
A keringető szivattyúk kapcsolását egy csőtermosztát végzi, ami egy rácson keresztül állítható, és cserélhető is lesz.
A burkolat vázát Ytongból magam terveztem, és kiviteleztem. A ragasztáshoz jó minőségű flexibilis járólap ragasztót használtam.
Közben megtörtént a hivatalos beüzemelés az első begyújtással. A garancia érvényesítéséhez a szakszerviznek igazolnia kell, hogy a bekötés helyes, és a rendszer biztonságos.
A kandalló bal oldalára egy háromszög alakú ülő részt alakítottam ki. A tűztér alatt található a fatároló rész, ami egyben a légáramlást is biztosítja alulról felfelé a tűztér mögött.
A padkát kőfaragónál vágattam 3 cm vastag gránitból. Ügyelni kell rá, hogy a burkolat egyik alkotórésze se érintkezzen a tűztérrel. Min. 5mm távolságot el kell hagyni, mert a hőtől megrepedhet akár a burkolat, akár a padka.
Az oldalfalat 10-es Ytongból építettem. Ügyeltem rá, hogy az elemek kötésben legyenek, és az áthidaló is kötésbe kapcsolódjon.
Áthidalónak vasbeton erősítésű Ytong áthidalót használtam. A hosszát, és a vastagságát is méretre kellett vágni, hogy illeszkedjen.
A burkolat felragasztása előtt járólap ragasztóval átsimítottam az Ytongot. Dryvit hálóval megerősítettem a lenti lábazat, és a fenti oldalfalakat is, ez esetleges repedések elkerülése miatt.
Nem volt egyszerű kiválasztani a burkolat anyagát, és a színét. A közeli kőgalériában találtunk rá egy 7 cm magas, és kb. 1-2 cm vastag szíriai fehér mészkő burkolatra. A mészkő könnyen vágható, és faragható. A sarkoknál a lapok éleit 45°-ban levágtam, így az illeszkedés szebb lett. Ügyeltem rá, hogy a burkolat se érjen hozzá sehol a tűztérhez. 5 mm-t mindenhol elhagytam.
A felső padka helyét kihagytam, és nem burkoltam le teljesen az oldalakat. Ezután a kupola következett, amit tűzálló gipszkartonból készítettem, és fém gipszkarton profilra csavaroztam.
A kupola és a plafon találkozásánál két rétegben tűz gátló szilikát szálas hőszigetelő táblát használtam, mivel a kupola legfelső részében gyűlik össze a meleg. Mivel a plafon fa födémes ezért a szigetelésre fokozottan ügyeltem, és a szigetelő lapokat egymásra átfedéssel csavaroztam fel.
A kupolában összegyűlt hő felmelegíti a padlásról levezető alumínium csőben lévő hideg levegőt.
Az egész táblából megmaradt tűzgátló szilikát szálas hőszigetelő táblát beállítottam a víztartály, és az áthidaló közé. Ott a legmelegebb a tűztér, és ott melegítené fel a legjobban a külső burkolatot. Ferdén állítottam be a lapokat, hogy a hőt a kupola hátsó része fele terelje.
Az első két élt is fémprofillal, gipszkarton csavarokkal erősítettem meg. Két rácsot vágtam bele a gipszkartonba. Egyiket fent a meleg kivezetésére, a másikat lent ahol a cső termosztátot lehet állítani, és kicserélni, ha meghibásodik. A rácsok egyedi gyártásúak perforált lemezből.
A fa felső padkát 3cm vastagságú szárított tölgyből készítettem. Vastagsági gyalulás után jött a csiszolás, sarkok 45°-ba vágása, és a ragasztás. A sarkokat megerősítettem fém lappal, és facsavarokkal.
Az éleket alumínium él védővel erősítettem meg . A gipszkarton csavarok helyét és az él védőt jó minőségű glettelő gipsszel simítottam le.
A kupola festésénél segítségem is volt 😮 !
