A gázbetont német mintára hazánkban is pórusbetonnak nevezik.
Mi a pórusbeton?
A rendszer elemeinek fő alkotói – homok, mész, cement, víz – teljesen természetes alapanyagok. Ezek alkotják a földfelszín túlnyomó részét, s nagyrészt a felszín közelében találhatók. Így ezen anyagok kitermelése a legenergiatakarékosabb és ez károsítja legkevésbé a környezetünket. A megismertebb pórusbeton termékcsalád az Ytong.
Hogyan állítják elő az YTONG-ot?
A homokot finomra őrlik, és más nyersanyagokkal – mésszel, cementtel, vízzel és egy kevés alumíniumpasztával (újrahasznosított termék) – elvegyítik. Az újrahasznosított nyersanyagok visszakerülnek az YTONG termelési körforgásába. Az alumínium hajtóanyagként szolgál: mint hidrogéngáz által apró, egyenletes buborékok keletkeznek az YTONG masszában. A megkötés után, a félig kemény elemeket méretre vágják, és 200 °C-on gőzérleléssel megszilárdítják. A teljes száradás után a pórusokat már csak hőszigetelő levegő tölti ki.
A termelés során tehát nem keletkeznek sem levegőt, sem vizet, sem talajt roncsoló mérgező anyagok. A pórusbeton autoklávos szilárdításával lényegesen több energia kerül megtakarításra, mint egyéb eljárásnál. A millió, apró keletkező pórusnak köszönhetően nevezik pórusbetonnak az YTONG-ot.
YTONG-ból már nagyon sok kandalló megépült, főleg a jó tűzállósága és a könnyű alakíthatósága miatt kedvelik. Kétféle módon alakíthatunk ki belőle kandallót:
– samott égéstér esetén az YTONG közvetlenül a samott téglának falazható,
– öntöttvas vagy acél tűztér esetén az YTONG elemeket néhány cm légréssel lehet a vas köré falazni, azzal közvetlenül ne érintkezzen!
Maga a tűztér, annak ellenére, hogy az YTONG elemek nem éghetőek, nem készíthető pórusbetonból. A kandalló teste, a burkolat, az esetleges légfutó csatornák már természetesen megépíthetők YTONG elemekből.
