A növények az életfolyamataik során széndioxidot kötnek meg, oxigént szabadítanak fel és vizet is párologtatnak. A klímára kedvező folyamatok játszódnak le az ültetőközegben is. Ezek a folyamatok a többi élőlény számára, így nekünk embereknek is kedvező mikrokörnyezetet teremtenek: kiegyenlített hőmérséklet, magasabb pára – ugyanakkor alacsony portartalom.
Az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így megnövekedik a szerkezet élettartama. A kertészeti felépítmények javítják az épület belső klímáját is, hiszen télen javítják a hőszigetelő képességet, nyáron a párolgás miatt hűtik a szerkezetet.
A hagyományos, csupasz lapostetőkkel szemben a zöldtetők a csapadékszigetelésnek is többletvédelmet nyújtanak. Az előbb említett hőingadozás csökkentése mellett, a réteg mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét is ellátják. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így megvédjük a napsugárzás káros hatásától is. A leterhelés miatt szükségtelenné válhat a vízszigetelés rögzítése, ezzel egy technológiai lépés, és sok hibaforrás szüntethető meg.
A növényzettel telepített tetők a város klimatikus javításán túl a csapadékhasznosításban és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló zápor az ültetőközegben kondenzálódnak és nem terhelik azonnal a város csatornarendszerét, így a keresztmetszetek csökkenhetnek, ebből következően a beruházási költségek is kedvezőbben alakulnak. A zöldfelületek fényelnyelő képességének is nagy a jelentősége lehet a jövő városainak környezetvédelmében.
Az extenzív zöldtető
A növényzettel telepített tetőket két nagy – extenzív és intenzív – csoportra osztjuk. Az átmenet a két csoport között a gyakorlatban ritkán húzható meg élesen, de a funkciót tekintve alapvető különbség figyelhető meg. Míg az intenzív tetőknél a kertet a használati igényhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a vegetációt. Extenzív tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, így elsősorban a növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. A rétegvastagság általában 10-15 cm, a hasznos terhelés 1.6-2.4 kN/m2 között helyezkedik el, amiből látható, hogy alacsony nedvességtartalmú, száraz, szélsőséges helyen kell a növényeknek fejlődni. A körülmények javításának egyrészt a hasznos terhelés megengedhető legmagasabb értéke, és az alacsony ápolási ráfordítás szab határt. Éppen ezért egy jól működő extenzív kertben olyan növényeket kell alkalmaznunk, amelyek jól tűrik a szárazságot, és minimális az ápolási igényük.
Az extenzív zöldtető technikai adatai:
Használat: Fenntartás: Öntözés: Tömeg: Szerkezeti vastagság: Alkalmazott növények: |
|
nem járható ökológia védőréteg alacsony fenntartási költség általában nem alkalmazott 1,6-24kN/m2 10-15cm varjúháj és vadvirágok, fűfélék, lágyszárúak |